Misanthropia

Misanthropia

Misanthropia

Solidão, dor, amargo
Fájdalom, keserû magány
Assassino tristeza infinita
Végtelen gyilkos homály
Trilha empoeirada estéril
Kietlen poros úton jár
Um irá encontrar-se
Egyszer majd önmagára talál

Entre os dois picos da cidadela
Két hegycsúcs közt a fellegvár
Um suspiro ecoa já não
A sóhaj sem visszhangzik már
Coração sangrando e uma cara pálida
Vérzõ szív, és egy sápadt arc
Este foi o último ... Luta!
Ez volt az utolsó... Harc!

Olhos brilhantes, o que minha alma parece
Csillogó szempár, mi lelkembe néz
Duas lágrimas de rua, isso é tudo
Két kósza könnycsepp, ennyi az egész

Talvez uma coincidência, talvez o mundo cruel ...
Talán a véletlen, talán a kegyetlen világ...
(Ele tirou o sentimento, que ainda está à espera de uma série)
(Vette el azt az érzést, ami mindig sorára vár)
Talvez a imaginação, talvez uma boca inexistente
Talán a képzelet, talán egy nem létezõ száj
(Ele me disse o que sente, tornando-o menos doloroso)
(Mondta el, hogy mit érezzek, amitõl kevésbé fáj)

Talvez a existência, talvez, que eu sinto que Deus
Talán a létezés, talán, hogy érzem azt, hogy ég
(Céu e da terra, e eu sinto o que eu sinto a ser sentida)
(Ég és föld, amit érzek s mit érzek, hogy érezhetnék)
Não espere de mim a ser hostil
Ne várd el tõlem azt, hogy ellenség légy
Para esperar, mas isso é realmente muito
Várnék még, de ennyi most már tényleg elég

Entre os dois picos da cidadela
Két hegycsúcs közt a fellegvár
Um suspiro ecoa já não
A sóhaj sem visszhangzik már
Coração sangrando e uma cara pálida
Vérzõ szív, és egy sápadt arc
Esta foi a última batalha!
Ez volt az utolsó harc!

Folha verde ao vento
Zöld falevél, fújja a szél
Um ato próprio e sobe
Egymaga jár és kél
Uma melodia cem pouco, centenas de palavras vazias
Száz kicsi dallam, száz üres szó
Nem sempre o bom mesmo
Mindig ugyanaz mégsem jó

Uma parede de tijolo usado
Egy kopott téglafal
Castelo pode ter sido, ou para preservar o corpo
Vár volt talán, vagy csak õrzi a testet
Sombras de uma floresta escura
Erdõ sötét árnyai
Fornecer um braço protetor, abraçar o espírito
Védõ kart nyújtanak, átölelik a lelket

Fora das pessoas dentro de apenas uma criança
Kívül az ember, belül csak egy gyermek
Ambos estão fingindo ser diferente se
Mindkettõ úgy tesz, mintha másik lenne
Um a parede do lado de fora, uma outra parede interior do castelo
Egyik a falon kívül, másik a falon belül vár
Para o que, para ele, é um mistério ...
Hogy mire, az neki is talány...

Ilha de sonhos, borda da nuvem
Álmok szigetén, felhõk peremén
Fotos de balanço
Ringó képek
Rápido albergue, mas poucos
Szállok sebesen, mégis kevesen
Sentir o fim
Érzik a véget
Tropas de guardas, muros da cidade
Õrök hadai, város falain
Armas contra
Fegyvert fognak
Abrigo Sooty, projétil alojamento
Kormos menedék, szálló lövedék
Não há ...
Nem léteznek...

Unicórnios e vampiros são
Egyszarvúk és vámpírok közt
Eu vejo este prados brilhantes
Csillogó réteken látom e
Tündérföldrõl a história ainda ..
Tündérföldrõl szóló mesét még..
Mas isso é o suficiente!
De ennyi elég!

Coração ... O que impressionou chão
Szív... Amit földhöz csaptak
Ser ... Ele pisou
Lét... Amit eltiportak
Dal ... O que não quer dizer mais nada ...
Dal... Ami nem szól többé már...

À espera ... Que desabou
Vár... Ami összeomlott
Imagem ... O que mancha
Kép... Amit foltot hagy
A sensação de que ficar longe de ...
Az érzés, mely messze száll...

Eu infinitamente perguntar, por quê?
Vég nélkül azt kérdem, miért?
Nenhum coração, por isso não há perda
Nincs szív, hát nincs veszteség
Iniciar um doloroso fim
Kezdet a fájdalmas vég
Abraço dura última ...
Utolsó zord ölelés...