Hino da Hungria

Hino da Hungria

Hino da Hungria

Deus, derrama sobre o húngaro
Isten, áldd meg a magyart
fartura e alegria.
Jó kedvvel, bőséggel
Guarda-o com teu braço quando
Nyújts feléje védő kart
luta com inimigos.
Ha küzd ellenséggel
Ao que tanto tem sofrido,
Bal sors akit régen tép
traze um ano de bênçãos:
Hozz rá víg esztendőt
já este povo expiou bem
Megbűnhődte már e nép
o passado e o porvir.
A múltat s jövendőt!

Nossos ancestrais trouxeste
Őseinket felhozád
Aos sagrados Cárpatos;
Kárpát szent bércére
ao sangue de Bendeguz
Általad nyert szép hazát
bonita pátria deste.
Bendegúznak vére
Por onde em ondas rebentam
S merre zúgnak habjai
a Tisza e o Danúbio
Tiszának, Dunának
os bravos filhos de Árpád
Árpád hős magzatjai
Vicejaram em flor.
Felvirágozának

Nas planícies da Kunság
Értünk Kunság mezein
nos dourastes e espigas,
Ért kalászt lengettél
das videiras de Tokai
Tokaj szőlővesszein
o néctar nos pingaste.
Nektárt csepegtettél
No baluarte do turco
Zászlónk gyakran plántálád
nosso pendão plantaste,
Vad török sáncára
e o castelo de Viena
S nyögte Mátyás bús hadát
a Matias dobraste.
Bécsnek büszke vára

Nossos crimes acenderam
Hajh, de bűneink miatt
em ti o fogo da ira
Gyúlt harag kebledben
e em nuvens tonitruantes
S elsújtád villámidat
os teus raios vibraste.
Dörgő fellegedben
Silvar sobre nós fizeste
Most rabló mongol nyilát
as setas dos mongóis
Zúgattad felettünk
e ao jugo dos otomanos
Majd töröktől rabigát
nossos ombros vergaste.
Vállainkra vettünk

Sobre as ossadas dos nossos
Hányszor zengett ajkain
exércitos vencidos,
Ozmán vad népének
quantos triunfos cantaram
Vert hadunk csonthalmain
os bárbaros de Osmã!
Győzedelmi ének!
Quanta vez tua gente, oh pátria,
Hányszor támadt tenfiad
contra ti se insurgiu,
Szép hazám, kebledre
e por culpa de teus filhos
S lettél magzatod miatt
Foste dos filhos túmulo!
Magzatod hamvvedre!

Em sua gruta o fugitivo
Bújt az üldözött, s felé
vê uma espada a caçá-lo,
Kard nyúlt barlangjában
olha em torno e em sua pátria
Szerte nézett s nem lelé
não encontra refúgio.
Honját a hazában
Sobe aos montes, desce aos vales,
Bércre hág és völgybe száll
na dúvida e na dor:
Bú s kétség mellette
embaixo rios de sangue,
Vérözön lábainál
mar de chamas em cima.
S lángtenger fölette

É agora um montão de pedras
Vár állott, most kőhalom
onde era a fortaleza,
Kedv s öröm röpkedtek
onde adejava a alegria
Halálhörgés, siralom
há gritos e lamentos.
Zajlik már helyettek
Mas do sangue dos caídos
S ah, szabadság nem virúl
Não brota a liberdade:
A holtnak véréből
Dos olhos dos órfãos cai
Kínzó rabság könnye hull
a lágrima do escravo.
Árvák hő szeméből!

Deus, tem piedade do húngaro,
Szánd meg Isten a magyart
Joguete de desgraças:
Kit vészek hányának
guarda-o com teu braço forte,
Nyújts feléje védő kart
em seu mar de tormentos.
Tengerén kínjának
Ao que tanto tem sofrido,
Bal sors akit régen tép
trazes um ano de bênçãos:
Hozz rá víg esztendőt
já este povo expiou bem
Megbűnhődte már e nép
O passado e o porvir.
A múltat s jövendőt!